Jézus hegyi beszéde
"Mindaz, a ki haragszik az ő atyafiára ok nélkül, méltó az ítéletre" (Mt 5,22)
Szívünkben sokszor lángra kap a harag embertársaink iránt. Van, hogy okkal, és van, hogy ok nélkül. Jézus azonban megbocsájtásra, békére tanít. Nem jobb e úgy lefeküdni éjjel, hogy kiirtunk szívünkből minden haragot? Mert aki békével nyugszik le, annak szép lesz az álma, és békés a pihenése, de aki szívében haraggal, gyűlölettel alszik el, annak nem jön álom a szemére. A tiszta, igaz szívnek tudnia kell megbocsájtani, eltörölni minden keserűséget, és dact.
Magunkba nézve meg kell látnunk, miért is haragszunk, tudni kell megbékélni és minden emberben a jót kell keresnünk.
Ide kapcsolódik egy másik mondat is:
"Szeressétek ellenségeiteket" (Mt 5,44)
Nem nagy dolog szeretni azt, aki minket szeret. De mennyivel fenségesebb dolog ellenségeinknek segíteni. Figyelni, mikor tehetünk jót vele, hogy aztán ő se tekintsen minket többé ellenségnek. Nem tudhatjuk, hogy mivégre a nagy ellenszenv, amely két haragos között fennáll. Próbáljunk meg meleg szívvel, kedvesen fordulni ellenségeink felé, békejobbot nyújtani, és megbarátkozni. De sosem szabad még nagyobb haragot szítani, mert az rosszat szül, és Jézus, minket csak a jóra tanít. Áldani, ki átkoz, szeretni, ki gyűlől, és imádkozni értük.
"Ne álljatok ellene a gonosznak" (Mt 5,39)
Ha megütnek bal felöl, tartsd oda a másik orcádat is. Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel.
Lelkünk tisztasága, az előzőekben leírtak is idevonatkoznak. Ha valaki gyűlölettel fordul felénk, legyünk vele kedvesek, mert lehet, hogy csak saját félelmei miatt haragos. Ha megbántottuk, és azért vádol, ne forduljunk el tőle, inkább engeszteljük ki. Nem jó békétlenül élni, mert az háborgatja a lélek nyugalmát. Teremtsünk harmóniát és békét, mint bennünk, úgy embertársaink felé is. Éljünk úgy, hogy ne láthassanak bennünk kapaszkodót a rosszra, nyújtsunk kezet ellenségeinknek, és haragosainknak, mert ez Isten akarata.
"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek" (Mt 7,1)
Sokan mondanak ítéletet embertársaikról úgy, hogy csupán egy egy cselekedetük alapján veszik a mércét, vagy hallomás alapján átveszik a mások ítéletét. De egy -egy rossz cselekedet, még nem utal magára az emberre. Szánjunk időt rá, hogy megismerjük annak igazi énjét, hogy ítéletünk biztos alapokra épülhessen.
Az ember sokszor hibázik, esendő, és nem ismeri fel időben a helyes utat. De a hit megerősít, és rávezet arra az ösvényre amin járnunk kell, hogy életünk boldog és kiegyensúlyozott legyen. És sok harag és ellenségeskedés forrása ha rosszul ítéljük meg egymást.
És mielőtt ítéletet mondanánk mások felett, nézzük meg önmagunk hibáit. Mennyivel lennénk jobbak őnála? És vajon, ha gyermekeink követik el azt a hibát, amiért mást elítélünk, vajon gyermekeinket is elítélnénk ugyanúgy?
Nézzünk mélyen a szívünkbe, és találjuk meg a békét!
Tovább>> |
AJÁNLOM AZ OLDALT
